Az emberi gondolkodás az ember természetének meghatározó eleme, sajátosságait számos tudományág tanulmányozza. A gondolkodás tartalmaiban, meghatározóiban és működésmódjában érinti a biológiát, a társadalomtudományokat, az eszmék történetét, a logikát, a nyelvtudományt és a filozófiát egyaránt. Magam ebből a gazdag képből a pszichológia megközelítését képviselem. A gondolkodás sajátos nyersanyaggal vagy nyersanyagban történik. Szavakban, kijelentésekben, képekben-képzetekben gondolkozunk. A beszédet sok agyi részt érintő komplex idegrendszeri hálózatok valósítják meg. I. A leképezés fogalma és a gondolkodás nyersanyaga Az emberi gondolkodás belső szerkezetének természetére vonatkozóan a klasszikus kor óta kétféle nézet, az asszociatív, illetve a strukturális-logikai felfogás vetélkedik. II. A gondolkodás szerkezete. Az asszociációtól a logikáig. A beszéd, a beszéd használata és a gondolkodás közt fennálló viszony a filozófia és a pszichológia egyik alapkérdése. Vajon a nyelv rendszere határozza meg a gondolkodást, vagy éppen fordítva, a gondolkodás szabja meg a nyelv működését? III. Nyelv és gondolkodás Fontos kérdés, hogy az emberi elmét az idegrendszer működéséhez hasonlóan egymástól függetlenül működő alrendszerek összességeként kell-e elképzelnünk. Egy alrendszer agysérülésből eredő kiesése vajon milyen hatást gyakorol a megismerésre? IV. Kölcsönhatások a megismerési rendszerek között: az atipikus fejlődés példái Az emberré válás folyamata összekapcsolódik három egymást követő reprezentációs rendszer kialakulásával, melyek eltérően szerveződő tudást feltételeznek. V. Hogyan keletkeztek a reprezentációs rendszerek?
Impresszum - Írjon a szerkesztőknek!