|
I. Az agy szerkezeti-működési komponensei: a nyúlványos idegsejtek és a belőlük szinapszisok révén kialakuló idegi hálózatok
A huszadik század egyik legismertebb, Nobel-díjas tudósától, Sir John Ecclestől származik a következő megállapítás: "Az élet fejlődésének, az evolúciónak egyik, ha nem legnagyobb csodája az emberi agy, az Univerzum valószínűleg legszebb, legbonyolultabb s egyben legkifinomultabb, ugyanakkor szinte teljes pluripotenciával rendelkező produktuma". Ezt az állítást alá lehet támasztani számadatokkal, de még inkább az evolúció során tudatossá lett emberi agy szinte korlátlan működési lehetőségeinek felsorolásával.
Az átlagosan 1330 grammnyi emberi agyban kvantitatív morfológiai vizsgálatok szerint legalább 200 milliárd nyúlványos idegsejt van, amelyek kisebb-nagyobb neuronhálózatokba rendeződve működnek. A hálózatokban lehet néhány tíz, de sokszor több tízezer idegsejt is, melyeket egymással jellegzetes ingerületátadó szerkezetek, az ún. szinapszisok kötnek össze, s teszik lehetővé a hálózatok változatos működését. A 200 milliárd idegsejtet legalább tízezerszer több (gátló vagy serkentő) szinapszis kapcsolja hálózatokká. Lényegében ez a hihetetlenül nagyszámú idegsejt, s az ennél is nagyságrendekkel több információ-átadó szinapszis teszi lehetővé az olyan emberi tulajdonságok kialakulását és működését, mint az (emberi) beszéd, a szimbolikus, elvont gondolkodás, a múltba (s néha) a jövőbe látás képessége, vagy éppen a kételkedés, a kritikus gondolkodás (ha van), vagy az ugyancsak egyedülálló emberi tulajdonság, a kreativitás, vagyis az alkotóképesség megjelenése, művészi alkotások létrehozása (és élvezete), hogy csak néhányat említsünk az emberi agy tulajdonságaiból.
 |
| 4. ábra |
Persze ami a szerkezetet illeti, a gerinces állatok, s főképpen az ún. emberszabású főemlősök (gorilla, orángután, csimpánz, gibbon) agyában is hasonló idegi szerkezeteket, (nyúlványos idegsejtek, szinapszisok), sőt sokszor hasonló agyi, agykérgi régiókat, központokat találunk, mint az emberi agyban. Mégis óriási a különbség az állatok és az ember agyi képességei között. Mi ennek az oka? Kétségtelen, hogy az ember agya mennyiségileg (testsúlyhoz viszonyítva) súlyosabb, nagyobb tömegű, mint akár a magatartásban legfejlettebb főemlősöké: a csimpánz agya 400 grammos, a gorilláé is csak 500 gr (60-100 kg-os egyedekben is!), míg az átlagban 70 kg-os ember agysúlya 1300-1400 gr. Természetesen naivitás lenne azonban, ha az állatok és az ember közötti értelmi különbségeket kizárólag a nagyobb agysúlyból vezetnénk le. Gondoljunk csak arra, hogy az ember és a csimpánz 30-40 ezer génjének 98,5 százaléka azonos! És mégis valamennyiünk számára nyilvánvaló, hogy lényeges különbségeket találunk az ember és az állatvilág között.
 |
| 5. ábra |
Melyek a lényegi különbségek? Az előadásban ezért az emberi agy két olyan meghatározó tulajdonságával foglalkozunk, amelyek az emberi és állati agyak közötti lényegi különbségeket okozzák, és egyben az emberi agy sajátosságait is meghatározzák. Az egyik az emberi agy elnyújtott, születés utáni kialakulása, aminek következtében az agyhoz kötött tulajdonságok optimálisan fejlődnek ki, s így az emberi agy hihetetlen tanulóképessége, plaszticitása felnőtt korra is részben megmarad. A másik tulajdonság az ember agyának, elsősorban a magasabb idegi tevékenységekben oly fontos agyféltekéknek az állatokétól eltérő aszimmetrikussága, amely az így kialakult munkamegosztás révén lehetővé teszi olyan emberi képességek kialakulását, mint a beszéd, a muzikalitás, a kreativitás stb. E képességek meghatározásával az elmúlt évezredek során sokan próbálkoztak.
|
