VII. Hogyan tudjuk a vér koleszterintartalmát csökkenteni, és a csökkenés után kisebb lesz-e az érelmeszesedés esélye?

A koleszterin a szervezetben két forrásból keletkezik. Egyrészt kívülről jut be a szervezetbe, elsősorban az állati eredetű táplálékok útján. Másrészt a szervezet saját szintézise által, a minden sejtben található kis koleszteringyár termékeként. Mindebből rögtön következik az a gondolat, hogy a koleszterin szintjét kétféleképpen lehetséges csökkenteni: egyfelől a táplálék koleszterin tartalmának csökkentése, másfelől a belső szintézis csökkentése útján. A táplálék koleszterin- és állati eredetű zsír-tartalmának jelentőségét igazolták azok a vizsgálatok, amelyek a japánok életmódváltozását tanulmányozták. A hasonlóan stresszes életmódot folytató japánok között jóval kevesebb az infarktus előfordulása, mint az amerikaiakban. Ezt részben a halételekben és zöldségekben dús táplálkozásnak tulajdonították. Ezt a teóriát igazolta az is, hogy az Amerikába átköltözött és az ott divatos "western" táplálkozást folytató japánok között fokozatosan az amerikaiakéhoz hasonló arányban jelentkezett a szívinfarktus.

Magyarországon rendkívül magas a naponta bevitt koleszterin és neutrális zsír mennyisége, amely elsősorban a klasszikus, hagyományos, magyar étrendnek köszönhető. Ez az étrend tartalmaz belsőségeket, zsíros húsokat és soktojásos tésztaféléket.

A 80-as években beigazolódott, hogy a koleszterin tartós diétás csökkentése megállítja a plakk-képződést, és akár regressziót, plakkcsökkenést is előidézhet. Változatlanul vannak kételkedők, akik szerint a kívülről bevitt koleszterin csökkentése nem vezet az érelmeszesedés csökkenéséhez, mert a szervezet a belső, ún. endogén koleszterin termelésének fokozásával válaszol a külső koleszterin bevitelének mérséklésére. Ebben feltehetően nagy egyéni variációk vannak, és azt is tudni kell, hogy a táplálék koleszterintartalmának drasztikus csökkentésével átlagosan csak 8 %-kal csökkenthető a vér koleszterinszintje. Van, akikben ez az érték 15-20 % körüli, és van, akikben nem csökken a koleszterin a külső, bevitt koleszterin csökkentésére. Ez a jelenség a genetikai tényezők fontossága mellett szól. Mivel nincsenek megfelelően kidolgozott tesztek a koleszterindiéta eredményességével kapcsolatban, átlagos értékeket adunk meg a táplálék csökkentett koleszterintartalmára vonatkozóan. Ez átlagosan napi 300 mg koleszterin fogyasztását jelenti. A jelenlegi táplálkozási szokásainkkal napi 500-700 mg koleszterint fogyasztunk el.

A koleszterinszegény diéta legfontosabb összetevői közé a zöldségek tartoznak, amelyek nem tartalmaznak koleszterint.

A diéta fontos összetevője a durumbúzából készült tésztaféle pizza formájában, tojás hozzáadása nélkül, konyhatechnikailag élvezetes formában elkészítve. A mediterrán étrend oszlopa az olivaolaj, amely telítetlen zsírsavtartalmából kifolyólag több ponton hat az érelmeszesedés ellen. A borok közül elsősorban a vörösbor rendszeres és kismennyiségű fogyasztása jár előnyökkel. A vörösbor a vitaminokhoz hasonló antioxidáns hatással bír, továbbá egy érelmeszesedésben szerepet játszó baktériumféleség, a klamídia ellen is hat. A halban gazdag étrendet követő emberek a világon mindenütt hosszabb ideig élnek és mentesek a kardiovaszkuláris betegségtől.

A koleszterinszegény diéta javasolt összetétele