|
|
Klaniczay Gábor
történész
1950-ben született Budapesten. 1974-ben történelem-angol szakon végzett az ELTE Bölcsészettudomány Karán. Az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, majd az ELTE-n és 1992-től a Közép-európai Egyetemen (CEU) tanít tanszékvezetőként. Eközben a világ vezető kutatóhelyein (École des Hautes Études en Sciences Sociales, Párizs; Wissenschaftskolleg, Berlin; Getty Center for Arts and the Humanities, Santa Monica) ösztöndíjas és vendégelőadó. 1997-2002 között a Collegium Budapest rektora. Kutatásai főként a középkori és a kora újkori népi vallásosság, a csodákban való hitek és az uralkodói és szentkultuszok történeti antropológiai alapjainak feltárására irányulnak.
|
|
|
|
| 
|
 Boszorkányok, bűnbakok: hogyan működik a vádaskodás logikája?
Koholt, mai szemmel képtelennek tűnő vádak alapján évszázadokon át tízezreket égettek el máglyán, miután szörnyű kínvallatással kényszerítették őket, hogy "bevallják" ördöggel kötött szövetségüket. Az emberi élet balszerencséinek ártó varázslattal, boszorkánysággal történő magyarázata a történelem előtti időkbe nyúlik vissza s helyenként egész napjainkig tovább él, de csak néhány válságos korszakban lett az efféle vádaskodásból tömeges, pánikszerű üldözés. Hogyan lett a késő középkorban és a kora újkorban a boszorkány figurája a legtöbbet hibáztatott bűnbak?
|
|
|
