|
|
Kun Miklós
történész
1969-ben szerzett diplomát az ELTE történelem-orosz szakán. 1970-től 2002-ig az ELTE BTK tanára. 1980 és1986 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen a kísérleti képzés tanára. 2000-től a XX. Század Intézet, 2002-től a Terror Háza Múzeum tudományos főmunkatársa, 2003-tól a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, 2005-től az egyetem Kremlinológiai Intézetének vezetője. 1970-ben bölcsészdoktor, 1976-ban kandidátus, 1988-ban habilitált, 2003-tól egyetemi tanár. Kutatási területe a 19-20. századi Oroszország és Szovjetunió története, a témában Magyarországon és külföldön monográfiákat, forráspublikációkat, tanulmányokat publikált, dokumentum- és riportfilmeket készített.
|
|
|
|
| 
|
 Kelet-Európa az 1950-es években: reformok és visszarendeződés
Sztálin 1953 márciusi halála után a Kreml új vezetőinek és vazallusaiknak a birodalom határain az államszocializmus megerősítésére kellett energiáikat összpontosítani. A diktátor ugyanis politikai és gazdasági csődtömeget hagyott maga után. A népek, nemzetek és társadalmi rétegek elleni megtorlás politikája, az erőszakos nagyhatalmi expanzió a Szovjetunión belül és kívül is felkelésekhez vezetett. A diktatúra falán az 1956-os magyar forradalom ütötte a legnagyobb rést. Történelmi léptékkel mérve fél évszázad nem nagy idő, az 50-es évek Európája azonban megannyi olyan eseménnyel, lépéssel és ellenlépéssel volt teli, amit most, 50 év távlatából lehet - történész szemmel - kutatni és értelmezni.
|
|
|
