 |
Magyarország történetében ez a három fogalom - nem is fogalom, sokkal inkább fontos történeti tényező - átfedi egymást, bár nem ugyanazt jelentik.
Az állam az államhatalom, azaz a kormány által irányított, földrajzilag körülhatárolt, önmagát szuverénnek tartó nagy intézmény.
A nemzet - főként Magyarország tekintetében - nem teljesen azonos az állam lakosságával, és a néppel sem. Sokáig a nemzet nagyjából az "ősidőktől" származó és sokszor megújult politikai vezető osztályt jelentette. De ez sem precíz kifejezés! Elég csak arra gondolni, hogy 160 évvel ezelőtt a történelmi Magyarország területén élők tíz százaléka kisnemesnek tartotta magát.
A nép fogalmát pedig legtöbbször az adott ország területén élő állandó lakóhelyű lakossággal azonosítják. Mind a három külön-külön és egymáshoz való viszonyában is sokat változott a történelem során. Nem lehet egyiket sem kizárni a másik történetéből, csak a hangsúlyok mások.
 |
|
Marosi Ilona: Történelmiség - II., 1996
|
Gondoljon bele: Mohács és Trianon között igazából független magyar állam nem létezett. De nem létezett 1945-89 között sem. Igaz, száz százalékosan független állam minden helyzetben - még a szerencsésebb országok esetén is - illúzió. Az állam története ugyanis a körülötte lévő nagyhatalmaktól, a szomszédos országok helyzetének alakulásától, vagy egy egész földrész politikai változásaitól függ. Ma pedig mindezeken túl a globális világ helyzetétől sem függetleníthető.
- Még olyan nagyhatalmak esetében sem beszélhetünk teljesen független államról Ön szerint, mint például az Egyesült Államok?
Az Egyesült Államok különleges helyzete és történelme következtében azt tapasztalom, hogy ha amerikai hallgatóimnak arról beszélek: az állam, nemzet, nép nem ugyanazt jelentik, nem fogják megérteni. Nehéz elmagyarázni nekik, hogy bár Magyarországon 1945-1989 között független állam nem létezett, de a nemzet és a nép élt. Jóllehet az állam formai kritériumai megvoltak: létezett országgyűlés, kormány, csak mindez külső hatalmi függésben működött.
De a szomszéd Romániában is megfigyelhettük, hogy a kormányok 1958 óta próbálták a függetlenségüket bizalmasan sugalmazni a Nyugatnak. Elérték például, hogy a szovjet katonaság kivonult Romániából. A különböző világhatalmi krízisek során a román vezetők azt a képet igyekeztek festeni Washingtonnak, hogy egy nemzetközi összecsapás során Románia nem cselekszik majd teljes összhangban a Szovjetunióval.
- Aminthogy Csehszlovákiába nem is vonultak be a szovjetek oldalán 1968-ban...
Ennek dacára a kommunista elnyomás, a romániai diktatúra zsarnoksága nem változott, sőt, 1958 után még keserűbb lett a Romániában élők számára. Az állami függetlenség sem jelent szabadságot a benne élőknek, a kérdés tehát igen összetett.
 |
|
Kubinyi Anna: Erdélyi töredék
|
Ami az Egyesült Államok állami szuverenitását illeti: ott a gazdasági és a világpolitikai helyzet teszi függővé a kormányt. Bár ez mindig így volt a történelem során - ha hivatalosan a vállalatok nem is hathatnak az államra, mégis az állampolgár úgy érzi: a gazdaság szereplőinek a befolyása egyre nő Amerikában. Nem lehet egyértelmű határt húzni, hogy meddig tart az állam gazdasági szerepvállalása és hol kezdődik a magángazdaságé. Hadd mondjak egy példát: a General Electric száz évvel ezelőtt még háztartási elektronikai berendezéseket - hűtőszekrényeket, mosógépeket -- gyártott, az ötvenes években a világhatalmi helyzet miatt mind nagyobb és nagyobb mértékben nyomult be az űrhajózás, a katonai ipar területére. Hivatalosan magánvállalat maradt - igen ám, de az 1950-es években a nagy magánvállalatok negyven százaléka már a kormánynak dolgozott!
- Visszatérve a magyar történelemre: Ön mikortól számítja a nemzet fogalmának létjogosultságát históriánkban?
Nehezet kérdez, hiszen már Árpáddal is jött hét nemzetség, joggal merülhet fel a kérdés, hogy a hét magyar törzs vajon nemzetet alkotott-e? A nemzet fogalma Európában a középkorban kezd kialakulni, de Kelet-Közép-Európában (így Magyarország mellet Lengyelország esetében is) a XVI. századtól kezdve a nemzet és a nép jogai nem voltak azonosak. A nemzetet a vezető, nemesi réteggel azonosították. Ezek a különbségek azonban mára már megszűnőben vannak. Ma már nem lehet jelentős különbséget tenni a nép vezetésre méltatott rétege és a többi osztály között, így a nemzet fogalma kiszélesedett, s egyben cseppfolyósabbá vált Magyarországon is.
Gózon Ákos
(Részlet az interjúból)
|
 |
|
|
