 |

A kezdeti kísérletek leginkább arra jók, hogy demonstrálják: lehetséges a kvantumszámítógépet működésre bírni. Az atomok világa szerencsére számtalan lehetőséget ad qubitek generálására. A kutatók egyebek mellett rájöttek, hogy rézfelületen három szénmonoxid-molekula ék alakban történő elrendezésekor a középső molekula elmozdításával megváltozik a molekulák stabilitása. A molekulák a felületen metastabil állapotban vannak elrendezve - amit az alacsonyabb energia felé könnyen el lehet mozdítani. Minden elmozdulás egy bit információ: az elmozdultak logikai 1-et, a mozdulatlanok logikai 0-t jelentenek. Innen már egyenes út vezet bármilyen számítási művelethez. Ilyen elven működő kvantumszámítógéppel már tipikus matematikai problémát is sikerült megoldani: többek között sikerült ismétlődő szakaszokat találni egy függvényben. A hagyományos számítógépeknek ehhez ciklusokra van szükségük, míg a kvantumgép egy lépésben megoldotta a feladatot. A szuperpozíciós lehetőségnek köszönhetően ugyanis a kvantumszámítógép nem egymás után adja össze a számokat, hanem egyszerre. Sok ezer egybekapcsolt és qubitbe rendezett részecske sok milliárd műveletet tud egyszerre elvégezni. Ezáltal fantasztikus lehetőségek nyílnak meg bizonyos számításoknál, például komplex algoritmusok vagy a köztudottan óriási számítási igényű keresési műveletek terén.
 |
| A hagyományos chipek még évtizedekig megmaradnak |
Mindez azonban túl szép lenne. Sajnos ebben a pillanatban áthidalhatatlan akadályokba ütközik a kvantumszámítógép gyakorlati megvalósítása. A kvantumállapotok rögzítése bármilyen apró külső környezeti behatásra megváltozik (dekoherenssé válik), a számítógép logikai egysége szétesik. Leginkább ezt, és több más problémát is ki kell küszöbölni, mielőtt folyamatosan működő kvantumszámítógépet lehet építeni; ez pedig még akár tíz évig is eltarthat. A kutatók egyelőre csak laboratóriumi körülmények között, különlegesen izolált környezetben tudják irányítható módon létrehozni, és működésre bírni a qubiteket. Olyan atom/elemi részecskekombinációt kell találniuk, amely normál környezeti behatásoknál is stabilan megmarad. Egyesek azt állítják, hogy a kvantumszámítógépek - a felmerülő problémák miatt - csak kiegészítői lesznek néhány különleges számítási kapacitást igénylő feladatok elvégzésénél a mostani jól bevált, szilíciumalapú számítógépeknek. Tömeges elterjedésük belátható időn belül nem várható.
Mások ennél optimistábbak, hiszen ki gondolta volna akár csak húsz évvel ezelőtt is, hogy egy mai középiskolai diák notebookjában akkora számítási kapacitás fog rejtőzni, mint amekkorával néhány évtizede a világ leggyorsabb számítóközpontjai rendelkeztek. Arról nem is beszélve, hogy a ma még szinte felfoghatatlan nagyságrendű számítási teljesítmény lehetősége - különösen az óriási kódfeltörő, kriptográfiai lehetőségek miatt - meglehetősen érdekli az USA Védelmi Minisztériumát és nemzetbiztonsági adminisztrációját. Az IBM vezetésével folyó kutatásokat nem kis részben ők finanszírozzák. Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol ennyire erős a politikai akarat egy technológia kifejlesztésére, ott nem sok akadály képes meghiúsítani a fejlesztéseket. |
 |

|
 |