2006. március 9-én sajtótájékoztató keretében számoltak be az MTA Dísztermében az elmúlt három év kutatási eseményeiről. Mint már korábban beszámoltunk róla, a projekt alapvető célja a klímaváltozás várható hatásaira való felkészülés elősegítése, a különféle káresemények megelőzése, illetve ezek mérséklése mindenekelőtt azzal, hogy a közvélemény, a társadalom, a döntéshozók figyelmét felhívják a valószínűsíthető hatásokra és a megelőzés, valamint a védekezés lehetőségeire. A program kezdete óta életbe lépett a Kiotói Jegyzőkönyv, és az Európai Tanács is hasonló véleményét fejezte ki a globális környezeti probléma ügyében.
 |
|
Ki a felelős?
|
A VAHAVA-projekt keretében eddig 21 ismeretterjesztő és szakértői konferenciát szerveztek, melyek a probléma fontosságát voltak hivatottak tudatosítani minél szélesebb körben. 2005. novemberében Pécsett nemzetközi konferencián vehettek részt a téma szakértői. A programnak írásos nyoma is marad: az AGRO-21 Füzetek sorozat keretében 275 szerző tollából több mint másfélszáz dolgozat látott napvilágot, melyekhez közel félszáz szakértői tanulmány csatlakozik. A projekt eredményeiről beszámoló, három részes dokumentumfilm első két részét már vetítette a Duna TV, a zárórészt a március 9-i konferencián mutatták be. A legkülönbözőbb médiumok jelentős terjedelemben foglalkoztak behatóan vagy érintőlegesen a kérdéssel - részben a VAHAVA létrejöttének köszönhetően. A társadalom széles körei mellett fontos a döntéshozók meggyőzése is: az Országgyűlés és szakbizottságai több ízben támogatásásukról biztosították a projektet, legutóbb pedig amellett foglalt állást, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozása mihamarabb kezdődjön el.
Mivel az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít a klímaváltozásra, annak mérséklésére és következményeire, ezért célszerű az európai integráció összefüggésében a hazai klímaproblémák és -folyamatok számbavétele és a megoldási elképzelések integrálása az európai fejlesztési koncepciókba. A hőmérsékletváltozás Magyarországon jól követi a globális módosulásokat, sőt annál valamivel nagyobb melegedési értéket jelez: az elmúlt három évtizedben a melegedés felgyorsult hazánkban, míg az éves csapadékmennyiség jelentősen csökkent. További problémákat okoz, hogy - éves szinten - a kevesebb csapadék intenzívebben érkezik.
Ebből a néhány aggasztó jelből is kitűnik, hogy új fogalom meghonosítására van szükség: ez a klímapolitika (climate policy). A klímapolitika két alappilléren nyugszik. Egyrészt az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését javasolja, másrészt a szélsőséges környezeti eseményekkel való aktív együttélést, azaz a hozzájuk való alkalmazkodást. A VAHAVA a figyelemfelkeltő felkészülésre és az alkalmazkodás tudományos alapjainak kidolgozására fektetett hangsúlyt.
