Agykutatás és számítástechnika
Ahhoz, hogy az idegrendszert és az érzékszerveket kísérletes úton vizsgálják, a tudósoknak egy sor elektromos berendezést kellett összekapcsolniuk. Ennek segítségével fedezték fel a 20. században az idegrendszer impulzus-frekvencia kódjait, az inger-ingerületi viszonyok közti matematikai összefüggéseket, a szinapszisok plaszticitását, de így lett kutatási terület például az ismert működő agyterületek egymásra hatásának módja is. A kísérletekben nőtt a független változók szerepe, melyek értékelése és kiszámítása egyre kevésbé sikerülhetett a hagyományos eszközökkel.
 |
|
Ultrahang felvétel
|
Idegfiziológusok, matematikusok, fizikusok és mérnökök így fogtak össze egymással. Az 1964-ben elhunyt Norbert Wiener amerikai matematikus nevét kell kiemelni mint vezető egyéniséget a csoportból. Az 1940-es években alakult ki a Wiener mellett Neumann János és Claude Shannon nevével jelzett információelmélet. Ennek fontos problémakörei: az információtovábbítás adóról vevőre, a párhuzamos vagy soros technika előnyei és hátrányai, valamint a kódolási technikák - csupa olyan kérdés, melyek hasonlítottak a neurofiziológia időszerű kutatási kérdéseihez. Warren McCulloch és Walter Pitts 1943-ban hozták nyilvánosságra logikai műveletekre is képesített formális ideghálózatuk modelljét. Wiener 1948-as Cybernetics című kötete újabb fontos lépést jelentett.
Az évtizedek során megszülető újabb meg újabb modellek alkalmassá váltak sok tényezőből és változó adatból felépülő folyamatok szimulálására, lejátszására. Már a 60-as években vizsgálták Amerikában, hogyan terjed az ingerület sok egységből álló neuronhálózatokban. Ezekben a kísérletekben a neuronok viselkedését a számítógép elektromos impulzusai képviselték. Ekkoriban még egyszerre csak 800 változót vett figyelembe a gép, a 80-as években ez a szám több milliós nagyságrendűvé nőtt.
A fizikusok, matematikusok és idegfiziológusok együtt tanulmányozták a szerkezetek és szervezetek közös sajátosságait. A 20. század végére nemcsak egyszerű és bonyolult idegrendszeri modellekről volt már szó, megkezdődött a tökéletesített mesterséges mozgásszabályozás és az érzékszervek pótlására irányuló kísérleti munka is. A számítástechnika többek között a képalkotó eljárások kidolgozásával is hozzájárult az agykutatás fejlődéséhez, az alábbiakban ezeket tekintjük át röviden.
