Amikor az arab hódítók elfoglalták a Római Birodalom keleti és észak-afrikai
területeit, a lakossággal együtt átvették a klasszikus kultúrát, mindenek előtt a tudományokat. Az ideális világot kutató, platonikus tradíciókat ápoló Európával szemben az arabok inkább a természettudományok iránt érdeklődtek, azokat fejlesztették. Nem csoda hát, ha Európa kulturális és tudományos képe alapjában véve változott meg, amikor latinra fordították az arab tudományos műveket.

I. Arisztotelész és az axiomatikus tudományok
Arisztotelész dolgozta ki azt a tudományos modellt, amelyben az okok megadása és a bizonyítás egy rendszerben egyesült. Az ennek a modellnek megfelelő tudományokat nevezzük manapság axiomatikus deduktív tudományoknak. 632 után az iszlám elfoglalta a római birodalom területének nagy részét, és többek között átvette a görög kultúrájú provinciák örökségét is - amely így jórészt arab közvetítéssel maradt ránk.

II. A történettudomány
Ibn Khaldún történetfilozófiája részben a görög Galénosz orvostudományi elveire, részben Arisztotelész tudományfelfogásának princípiumaira épült.

III. Az orvostudomány
A két legkorábbi orvostudományi munka Bokhtiso és Rabban nevéhez fűződik. Ezek mind Arisztotelész fizikájának kategóriáit fejlesztik tovább. Galénosznak a testnedvekről szóló tanítása és boncolások során szerzett empirikus megfigyelései, továbbá Dioszkoridész gyógynövényekről írott traktátusa is csak arab fordításban vált az európai tudományos örökség részévé.

IV. A fizika
Ibn Szina (Avicenna) kozmológiai modellje az egykori arisztotelészi kozmológia átdolgozott hagyományát ötvözte az Egy emanációjának neoplatonikus tanításával. Maimonidész atomelmélete is Epikurosznál találja meg eredetét.

V. Az iskola
Az arab irodalom és nyelvészet az iszlámhoz kapcsolódott, ezért ezeket az iszlám világában elsősorban a mecsetekhez kapcsolódó vallási oktatási intézményekben tanították és művelték.

VI. A görög örökség az arab és a latin nyelvű hagyományban
Az arabok egyenesen görögből ismerték meg az arisztotelészi filozófiai hagyományt, Európa viszont közvetlenül a Platóntól alapított athéni akadémia újplatonikus hagyományát örökölte. Utóbbiban főként az ideák értelemmel megismerhető láthatatlan világa játszotta a főszerepet, míg az arabok erősebben vonzódtak az empirikus természettudományokhoz.

Tovább