 |
| 5. ábra |
A geológusok és paleontológusok több évszázados anyaggyűjtés, tudományos kutatás és számos megbeszélés majd tudományos konferencia után a föld geológiai folyamatainak és a földi élet fejlődésének utolsó 570 millió éves történetét néhány korra osztották. A Föld 4,6 milliárd éves, de a földtani korbeosztás ennek kevesebb időtartamról ad számot; ami azelőtt volt egyszerűen Prekambriumnak, azaz Kambrium előtti kornak nevezzük (5.ábra).
Az élőhelyek tönkretétele és a felszíni növénytakaró megváltoztatása miatt gyors kipusztulás fenyeget számos fajt. A legjobb úton haladunk afelé, hogy a Föld hatodik nagy kihalási eseményét valósítsuk meg. Az eddigi megismert nagy kihalási időszakok a következők:
- 439 millió évvel ezelőtt, az ordovícium és a szilur határán;
- 364 millió évvel ezelőtt, a késő devon korszakban;
- 251 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász korszak határán;
- 199 millió évvel ezelőtt, a triász végén;
- 65 millió évvel ezelőtt a kréta és a harmadkor határán.
 |
| 6. ábra |
Ezek a kihalások a tengeri és szárazföldi fajok 20-82%-át érintették (6. ábra). A legutolsó kihalás során pusztultak el a dinoszauruszok és nyílt meg a lehetőség az emlősök térhódítása előtt. A kihalásokat lávaömléseknek, aszteroida-becsapódásoknak és/vagy globális klímaváltozásoknak tulajdonítják. A fajok gyors eltűnéséért most először azonban nem a természet, hanem az emberi tevékenység a felelős.
A lokális és regionális kibocsátások a légkörbe vagy vizekbe globális környezeti változást okoznak. A szén-dioxid vagy kén-dioxid gyorsan elkeveredik a légkörben, növelve az atmoszféra teljes szén-dioxid- vagy kén-dioxid-tartalmát. A víz szennyeződése hamarosan eljut a nagyobb folyókba, tengerekbe, végül a világóceánokba - lásd erről Somlyódi László előadását a Mindentudás Egyetemén.
A globális változások hatása felerősítheti a lokális és véletlen események következményeit. Dél-Európa vagy Kalifornia pusztító erdőtüzeinek súlyosságát fokozta a száraz és meleg időjárás. Növekedett a pusztító áradások, hurrikánok száma (lásd a filmrészleteket). A sort tovább folytathatnánk. Számos jel mutat arra, hogy valami baj van.
Film: Filmrészletek áradásokról, hurrikánokról
Margot Wallström 2004 márciusában már úgy fogalmazott, hogy a Föld új földtani korszaka kezdődött meg, az antropocén kor. Ennek alapvető jellemzője, hogy az emberi tevékenység lényeges és néha domináns környezetformáló tényező. "A földtörténet során soha nem volt még példa a globális változások ilyen komplex rendszerére, amivel most szembesülünk. Terra incognita" - írja az EU környezetvédelmi főbiztosa, akit jól ismerünk, hiszen Magyarországon járt például a Tisza cianid-szennyeződése után is.
Bolygónkat geológiai és biológiai rendszerek: a légkör, a hidroszféra, a talaj és a bioszféra tartják életben. Ezek teszik a Földet lakható bolygóvá - ahogyan ezt Mészáros Ernő a Mindentudás Egyetemén tartott előadásában részletesebben is kifejtette. Az emberiség most már képes arra, hogy a környezetet olyan mértékben változtassa meg, ami meghaladja a természetes változások mértékét. Ugyanakkor nem vagyunk elővigyázatosak: nem ismerjük eléggé a Föld fizikai és biológiai rendszereit: a légkör, talaj, óceánok és a bioszféra működését, keveset tudunk e rendszerek folyamatairól. Anyagi haszon érdekében gátlástalanul használjuk és szennyezzük környezetünket.
A fenntarthatósággal tehát azért kell foglalkozni, mert a helyzet kritikussá vált. A számos elhárítandó veszély közül vizsgáljuk meg először az atmoszférához kapcsolódó ózoncsökkenést és az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid mennyiségének növekedését, illetve ezek lehetséges hatásait.
|
