Sólyom Jenő professzor az alábbiakban válaszol az élő műsorban el nem hangzott kérdésekre.

Hogyan értelmezhető a klasszikus fizikából ismert perdület-megmaradási törvény azon kísérletben, amikor kicsiny, szuperfolyékony 4He-mal töltött edényt változó forgási sebességgel forgatunk, de maga a folyadék csak megadott forgási sebességeket vehet fel? (Elter András)
 
A perdület megmaradása a kvantummechanikában is érvényes, hasonlóan a lendület és az energia megmaradásához. Ezek nincsenek ellentmondásban azzal, hogy egy kvantummechanikai rendszer csak kvantumokban vehet fel vagy adhat le energiát. Hasonlóan a vortexek impulzusmomentumának kvantáltsága csak azt engedi meg, hogy a vortexek száma, s ezzel az impulzusmomentum nagysága apró ugrásokkal változzon.
 
Az alacsony homérséklet milyen hatással van a fény terjedésére
levegoben, illetve száloptikában? (pity)

 A fény terjedési sebessége függ a közeg törésmutatójától. Mindaddig, amig a levegő oxigénje és nitrogénje nem csapódik le folyadékká, a terjedési sebesség alig változik. Cseppfolyós nitrogénben viszont nyilván lényeges csökkenés várható, ahogyan a száloptikában is a vákuumbeli sebességhez képest lassabban terjed a fény, de nem nagyságrendileg lassabban, hiszen a töresmutató 1 nagyságrendű. Lényeges változás olyan atomi gázokban tapasztalható, melyekben Bose-Einstein-kondenzáció következik be.

Egy atomi nívón csak két ellentétes spinű elektron lehet, szupravezetésnél mégis hogyan lehetséges, hogy sok elektron lehet  ugyanolyan energiaszinten?(Kovács Alexa)

Csak a feles spinű fermionokra érvényes a Pauli-elv, miszerint nem lehet két részecske azonos kvantumszámu állapotban. A Cooper-pár spinje nem feles, szokásosan nulla spinű párokat találunk, ezért lehetséges, hogy a szupravezető alapállapotában minden elektron párba rendeződik.
 
A szupravezető átalakulás miért nem folyadék-szilárd átalakulás?(Túrógombóc)
 
A szupravezető átalakulásnál a ráccsal tulajdonképpen semmi sem történik, előtte es utána is kristályos az anyag. Ha az elektronok "folyadéka" megszilárdulna, nem jó vezetőt, hanem szigetelőt kapnánk. Ilyen átalakulás azonban csak olyan anyagban következhetne be, melyben az elektronok sűrűsége sok-sok nagyságrenddel kisebb, mint ami femekben szokasos.

Van-e valamilyen gyakorlati alkalmazása a Josephson-átmenetnek? (CC100)

Az előadásban is említett  SQUID (superconducting quantum interference device) a Josephson-jelenséget használja igen kis mágneses terek mérésére.

Hogyan kell azt érteni, hogy a Bose-Einstein kondenzátumban megáll a fény? (Maki) 

Néhány mondatban nem magyarázható el. Angol nyelven jó leiras található a www.jupiterscientific.org/sciinfo/slowlight.html és a
www.jupiterscientific.org/sciinfo/stoplight.html honlapokon.
 
Igaz, hogy valójában soha nem lehet elérni az abszolút nulla fokot? (Szivárvány)
 
 A termodinamika egyik alaptörvénye az, hogy véges számú lépéssel nem lehet elérni az abszolút nulla pontba.
 
Mennyire fog lehűlni a világegyetem, ha minden csillag kialszik? (Vámosi Imre)
 
Az univerzum az ősrobbanás óta tágul, s közben folytonosan hűl. Jelenlegi ismereteink alapjan nem mondható meg, hogy ez a tágulás meddig tart, s nem következik-e be egy forditott folyamat.
 
Milyen lehet a hőmérséklet egy fekete lyuk belsejében? (Anyegin)

A fekete lyukak hőmerséklete függ a méretüktől, éspedig azzal
fordítottan arányos. Nagy meretű fekete lyukak hőmérseklete
alacsonyabb lehet, mint az univerzum 3 K hőmérséklete, a kisebbeké pedig annál melegebb is lehet.

Megvalósítható-e Magyarországon a mágneses vasút? Mennyibe  kerülne? (Tomó)

Semmilyen ilyen irányú kísérletről nem tudok.  A japán vagy amerikai fejlesztések költségei számomra ismeretlenek, de nincs kétségem, hogy azok messze meghaladják az itthoni lehetőségeket.