 |
A letakart fényforrás mégis fénylik
 |
|
A szerencsés kiváncsi
|
Wilhelm Conrad Röntgen (1845-1923) német fizikus 1895-ben kísérletezés közben a katódsugárcsövet fekete kartonnal takarta le, hogy a kisülés fényei ne zavarják. Épp távozni készült, mikor fura dolgot vett észre. Annak ellenére, hogy a készülékből semmiféle látható fény nem érhette el a közelben elhelyezett, foszforeszkálásra képes kis ernyőt, az mégis élénken fénylett. Vizsgálni kezdte a jelenséget, és feltételezte, hogy egy addig ismeretlen sugárzást fedezett fel, melyet - a bizonytalanság miatt - X-sugárzásnak nevezett el (angolszász és francia nyelvterületeken mai napig ez a röntgensugárzás neve). Amikor bárium-platinocianiddal bevont ernyőn fel tudta fogni, észrevette, hogy ez a sugár a különböző sűrűségű anyagokban eltérő mértékben nyelődik el. Arra is rájött, hogy a feltételezett sugár a fényhez hasonlóan egyenesen áramlik.
Majdnem mindenen áthatol
 |
|
Frau Röntgen keze
|
Röntgen nem sokkal később publikálta felfedezését, amely meglepte a kutatókat, bár több kortárs fizikus is rádöbbent, hogy ehhez hasonló jelenséget már ők is tapasztaltak. Az X-sugárzás teóriájával számos ismert jelenséget meg lehetett magyarázni. Az új sugárzás talán legszokatlanabb tulajdonsága a fényhez viszonyított rendkívüli áthatolóképessége volt. A fizikusok - részben maga Röntgen - fokozatosan rájöttek hogy minél sűrűbb egy anyag szerkezete, az X-sugár annál kevésbé tud áthatolni rajta: a vastagabb fémek például teljesen elnyelik. Egyik legérdekesebb - a mai napig talán leginkább kiaknázott - tulajdonsága, hogy a fotólemezen erősségének függvényében feketedést okoz, ami a röntgenfelvételek elkészítését teszi lehetővé. (Az első felvétel a tudós felesége, Berta Röntgen kezéről készült.)
Hullámzó sugárzás
Hogy valóban sugárzásról van szó, azt a német Johann Wilhelm Hittorf (1824-1914) és az angol William Crookes (1832-1919) kísérletei tették teljesen bizonyossá nem sokkal később. Az X-sugárzás fontos tulajdonsága hullámtermészete. Ezt korábban több tudós is felvetette, de bizonyítania Max von Lauenak (1879-1960) sikerült 1912-ben. Laue a hullámtermészet kimutatásához szükséges interferenciát úgy érte el, hogy a létező legkisebb rácsállandójú rácson, kristályrácson vezette keresztül a sugarakat. Kísérlete sikerrel zárult, így bebizonyosodott, hogy az X-sugár rövid hullámhossza miatt nem sikerültek a korábbi vizsgálatok. Pár év múlva az angol Sir Lawrence Bragg (1890-1971) Laue kutatásaiból kiindulva rájön arra, miként lehet a röntgensugárzással egy-egy atom szerkezetét kimutatni, ami az új sugárzás felhasználásának új területét nyitotta meg. A röntgen felfedezésének fogadtatása Magyarországon
 |
|
Eötvös keze
|
A sugárzás híre hamar végigsöpört az európai tudóstársadalmon. Kevesebb, mint egy hónappal Röntgen eredeti tanulmányának megjelenése után, már 1896 januárjában megjelent az első hazai tudósítás a röntgensugárzásról a Természettudományi Közlönyben. Ebben Wartha Vince (1844-1914), a Műegyetem tanára a bécsi Die Presse alapján közölte a felfedezés hírét. A cikk végén egy felvétel látható Eötvös Loránd akkori kultuszminiszter kezéről. A röntgenképet Klupathy Jenő (1861-1931) készítette, aki a politikussá lett Eötvöst helyettesítette a budapesti Kísérleti Fizika Tanszéken. Klupathy január 16-án a Fizikai Intézet nagyelőadójában beszámolt Röntgen kísérleteiről. Más hazai tudósok is felfigyeltek a felfedezésre: Honor István a szegedi főreál fizika szertárában január 18-án készített először felvételt. Nem sokkal később Gothard Jenő (1857-1909), tudományoknak élő herényi földbirtokos csillagászati vizsgálatainál használt spektralfotográfiai csöveit alkalmazta sugarak előállítására. Károly József Iréneusz (1854-1919) nagyváradi fizikatanár iskolájában már 1896 végére felállította az ország első röntgen-laboratóriumát, melynek gyógyászati alkalmazásait is lehetővé tette kis idő múlva. A felfedezést övező hazai érdeklődést szemlélteti, hogy a párizsi akadémikusok csupán január 20-án ismerkedtek meg az új sugárfajtával a neves francia tudós, Jules Henri Poincare prezentálásában, de maga Röntgen is csak január 23-án tartott először nyilvános előadást.
|
 |
|
|
