 |
Az emberi kultúrtörténetben már a kezdetektől fellelhetők a különféle tudatmódosító szerek használatának a nyomai. A mai drogdiszkók módosult tudatállapotba révedő közönségére lényegében ugyanúgy hatnak a kábítószerek, mint az ősi törzsek tagjaira a varázsló által készített főzetek. A káros mértékű alkoholfogyasztás és nikotinélvezet ha nem is elfogadott, de megszokott társadalmi jelenség. S újabban a kábítószerekkel szemben is egyre védtelenebb a társadalom. Az Élet és tudomány erről kérdezte Vizi E. Szilveszter agykutatót, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.
A kábítószerek és az emberi agy kapcsolatának a vizsgálata milyen szempontból fontos és aktuális kérdés ma az Ön számára?
- Két okból is: egyrészt azért mert a XXI. század kiemelkedő szellemi feladata, hogy a tudomány - a legnagyobb kihívásnak eleget téve - megpróbálja megfejteni az emberi agy titkát. Mi agykutatók annak tudatában próbáljuk ezt a kérdést megoldani, hogy a teljes igazságot soha nem fogjuk megismerni. Az ember feljutott a Holdra, felszabadította az atomenergiát - de a megismerés legfontosabb eszközét még nem ismeri. Meglepően keveset tudunk még az agyról. Ugyanakkor a civilizáció fejlődésével, a felgyorsult hétköznapi élet "eredményeképpen" egyre több inger éri az agyunkat, bombázzuk idegsejtjeinket és mind nagyobb az idegrendszeri betegségeknek, a neurózisoknak és a pszichiátriai kórképeknek a száma. Másrészt a világ társadalmainak egyik legfontosabb problémája a kábítószer-függőség. Évről évre emelkedik a kábítószerrel élők száma, s ez olyan súlyos szociológiai, bűnüldözési kérdéseket vet fel, amely már az egész társadalom biztonságát is veszélyezteti.
 |
|
Alfons Mucha: Abszint
|
Az egész társadalomét?
- Igen. A rendelkezésemre álló legújabb statisztikák szerint a kábítószer-fogyasztók 80-85 százaléka nyilvános és legális szórakozóhelyen próbálja ki először a különféle szereket, amelyeket kezdetben sok esetben még ingyen is adnak.
Persze ne legyünk igazságtalanok a saját korunkkal: a tudatmódosító szerek használatának igen gazdag a kultúrtörténete: több ezer évre nyúlik vissza. Az ópiumot már a sumérok is használták! De Shakespeare a Romeo és Júliában leírja, hogy a lány Lőrinc pap ajánlatára miként vesz be - kábítószert! Így szeretne ugyanis tetszhalott álomba szenderülni mindaddig, amíg Romeo rá nem talál, s boldogan élhetnek majd tovább. A leírás, amelyet Capulet, az apa és a dajka ad az alvó Júliáról, tökéletesen bemutatja az ópium hatását:
"DAJKA: Úrnőm, kisasszony. Alszik, mint a bunda.
Bárányka, édes. Álmostáska, hé!
Hallod, szívecském, drága kis menyasszony.
Mit, meg se mukkansz? Bölcsen is cselekszel.
Egy hétre alszol, mert ma éjszaka
Paris gróf nem nyugszik meg semmi áron.
Uram, bocsáss meg, jaj de mélyen alszik.
(...)
CAPULET: Hát hol van Júlia, a vőlegény vár.
DAJKA: Meghalt, nem él, halott, ó, szörnyűség.
CAPULETNÉ: Ó, szörnyűség ez, vége, vége, vége!
CAPULET: Nem, nem mutasd: engedjetek, hideg már.
A vére áll, a tagja megmeredt,
Az élet és az ajka régen elvált (...)" /Kosztolányi Dezső fordítása/
Érdemes megjegyezni: a morfiumot Morpheusról, az álom istenéről nevezték el. Sajnos a népi kultúrában is megvannak ennek a hagyományai: a síró csecsemőnek mákot, azaz ópiumtartalmú főzetet adtak, hogy álomba szenderüljön.
De ott van McCartney szerzeménye, a Lucy in the Sky with Diamonds (LSD), amelyet a hallucinogén anyag hatása alatt írt, vagy John Lennon Help című dala, amely gyönyörűen önti szavakba a kábítószer-függővé vált ember könyörgését: segítsen valaki talpra állni! A hallucinogének hatása ugyanis olyan, hogy a beteg elveszíti a talajt a lába alól: még az akaraterejét sem uralja többé. A külvilági ingereket megmásítva fogja fel, auditív és vizuális ingereket a valóságtól eltérő módon él meg. Így a külvilág idegenné válik a számára. Ettől az elidegenedéstől várja sok kábítószer-fogyasztó, hogy megszabaduljon a hétköznapi problémáitól. S e szerek hatása valóban olyan, mintha ezt a "megszabadító" érzést nyújtaná. John Lennon Help című dalában - amelynek szövegét McCartney szerezte - szó szerint utal arra, hogy a drogos ember "az ajtóban áll". Ezzel idézi fel Aldous Leonard Huxley Az érzékelés kapujában (The door of percepcion) című könyvét, amely a meszkalin hatásmechanizmusát mutatja be. De az ősi kultúrák varázslói is ilyen szereket adhattak a törzs tagjainak, hogy azok mágikus világot teremtsenek maguk körül.
 |
|
Gulácsy Lajos: Az ópiumszívó álma
|
Eszembe jut egy festmény, Gulácsy Lajos Az ópiumszívó álma című képe. Ott a kábítószer hatására víz alatti élmény jelenik meg, amely egy tündérvilág és egy fulladás-érzés fojtogató keveréke...
- Igen, a kép jól mutatja az objektív valóság eltorzulását a drogot fogyasztók belső világában. Például az ecstasy nemcsak tönkreteszi a szerotoninerg idegpályát, a szerotonin ingerületátvivő anyag "útját", hanem felfedeztük, hogy a boldogsághormont, a dopamint szabadítja fel a limbikus rendszerből, ahol az érzelemvilág lakozik. Ám ez a "boldogság" nagyban különbözik a természetes boldogságtól, amit kognitív vagy más inger -- szeretteink nézése, simogatása, vagy a feleségünk részéről elhangzó "szeretlek" szó -- vált ki. Ez az inger bejut az agykéregbe, eljut a limbikus rendszerbe, a dopaminerg pályák izgalomba jönnek és felszabadul a dopamin. Ez egyben asszociációval is társul, s az emlékkép elraktározódik az agyban. Elegendő csak rápillantanunk a szeretteink fényképére, s máris jóleső melegség tölti el a szívünket. Tehát a természetes boldogságérzet összekapcsolódik egyéb emlékekkel és felidézhető. Míg a mesterséges úton előidézett örömérzet nem társul ilyennel: hiába jár valaki a következő este ugyanabban a mulatóban, ahol kábítószerrel kínálták, semmilyen élmény nem jelenik meg az emlékezetében. A művészet kínálta élmény is természetes örömforrás. Akárhol és akármikor hallgatom is például Liszt Ferenc Les Preludes című darabját, mindig felidéződik bennem az a koncert, amikor először hallottam ezeket a dallamokat. S ez az igazi művészi kreativitás, amely nem idézhető elő mesterséges szerek révén. Senki sem válik művésszé pusztán azáltal, hogy idegrendszerét tudatmódosító szerekkel stimulálja!
A kábítószerek milyen tartós károsodást okoznak az agyban?
- Ami a mentális károsodást illeti: az ember elveszíti a munkakedvét, hamarosan a munkáját is, kriminalizálódik, kiszorul a társadalomból, aszociális egyénné változik. Ezért fontos kérdés a megelőzés, illetve a gyógyítás. De kimutatták azt is - s ez már a kérdés biokémiai oldala --, hogy az ecstasy hatására tönkremegy a szerotoninerg, az egyik legfontosabb idegpálya. Tehát ez a drog tartós károsodást okoz, ami kihatással van az egyén szellemi teljesítményére, érzelmi életére, egész további életvitelére is. Ma ezt az amfetamin származékot tartom a legveszélyesebb szernek, mert könnyű előállítani, s nagy tételben forgalmazni, terjeszteni. Be kell látnunk: a kábítószer-kereskedelemben Magyarország státusa megváltozott: míg korábban tranzitországnak számítottunk, addig az utóbbi években hazánk célországgá változott. Ezért aztán az utóbbi évtizedben megötszöröződött a lefoglalt kábítószer mennyisége Magyarországon, ami egyértelműen a forgalom növekedésére utal!
 |
|
Dopaminerg szinapszis: a dopamin (sárga részecske) a kék receptorokhoz kötődik, a felesleges dopamint a lila pumpák távolítják el a szinapszisból
|
A kábítószer-ellenes kezelés egyik jól ismert lehetőségét a pszichiátriai úton történő gyógyítás jelenti. Mennyit segíthetnek az agy működésére ható gyógyszerek?
- Morfiumhoz, ópiumhoz szokott betegek esetén például morfin-antagonistát lehet adni, ami azt jelenti, hogy ha beszedi ezt a szert - a modern kezelésben naltraxolt --, akkor a morfium hatástalan. A másik lehetőség, hogy a megvonási tüneteket kezeljük. Ilyenkor a szubsztitúciós terápiát alkalmazzuk: a metadon nevű mesterséges morfinszármazék hatása jóval gyengébb a drogénál, s segít az elvonási tünetek kezelésében. Az ilyen antagonista hatásmechanizmusának a lényege, hogy "ráül" arra a jelfogóra, amelyen a morfin hat, s nem engedi, hogy a morfin molekula hozzáférjen, hozzá kötődjön.
A kábítószerek tekintetében milyen víziója van az előttünk álló évtizedekről?
- Sajnos két kábítószer, élvezeti szer társadalmi hatásáról már jó ideje pontos képünk van: ez a nikotin és az alkohol. A túlzott alkoholfogyasztás nyomán kialakuló májcirózisban például évente több ezren halnak meg Magyarországon. De az alkohol terén nagyon nehéz a helyzet, mert a társadalom már bizonyos mértékig elfogadta a jelenlétét, az államnak pedig hatalmas bevételt jelentenek a jövedéki adók.
Jól értem a szavaiból: éppen azt kell elkerülni, hogy a társadalom hasonlóan megengedővé váljon a kábítószer-fogyasztás kérdésében, mint az alkohol, vagy a dohányzás esetében?
- Igen, egy ország jövőjéről van szó! Minél többet kell beszélni a kábítószer veszélyeiről, hogy a gyerek ne gondolja: csak a szokásos szülői aggodalom vezérli az édasapját vagy édasanyját, amikor óva inti a drogoktól. Mindenkinek meg kell szólalnia, akiről elhiszik, hogy mélyről fakadó meggyőződésből próbálja felvilágosítani az embereket a kábítószer veszélyeiről.
Gózon Ákos
|
 |
|
|
