A következő táblázatból az olvasható ki, hogy a természetes energiaforrásokban szegény és fejlődő kis országok kényszerülnek rá elsősorban az atomenergia használatára.
Igen figyelemreméltó az Egyesült Államok 20. helyezése. Az USA mind fosszilis, mind pedig egyéb természetes energiaforrásokban bővelkedik, ugyanakkor az is közismert, hogy fejlettségénél fogva a világ legnagyobb energia-felhasználója, ha minden energiafajtát figyelembe veszünk. Az Egyesült Államok Energia Minisztériuma szerint az USA teljes villamos energia kapacitása 1997-ben 747 GW (1 gigawatt = egymilliárd watt) volt, és az előrejelzések szerint az igényeknek megfelelően 2020-ra 906-1044 GW, 2050-re előre láthatóan 1200-1700 GW lesz.
A jelenlegi arányok szerint az energiatermelés 52 %-át a szén adja, az atomenergia aránya 19,8 %, a földgázé 15 %, a vízierőművekből származik 9 %, a kőolajból 3 %, az egyéb energiaforrások (szélenergia, napenergia stb.) 2 %-ot tesznek ki. Az Egyesült Államoknak óriási szénkészletei vannak - a becslések szerint a jelenlegi kitermelési móddal 250 évre elegendőek a készletek, ha azonban a teljes kitermelhető készletet új módszerekkel hozzák felszínre, a jelenlegi igények mellett akár 1500 évre is lesz elegendő szén. Ilyen körülmények között az alacsonyabb költségek miatt az atomenergia nem kulcskérdés, és az elkövetkezendő évtizedekben is a szén fog domináns szerepet betölteni az Egyesült Államokban az energiaforrások között.
| ORSZÁG |
REAKTOROK SZÁMA |
ÖSSZKAPACITÁS MEGAWATT |
RÉSZESEDÉS A VILLAMOS ENERGIA-TERMELÉSBŐL |
| Franciaország |
57
|
60 313
|
76,4 %
|
| Litvánia |
2
|
2370
|
73,7 %
|
| Belgium |
7
|
5713
|
56,8%
|
|
Szlovákia
|
6
|
2488
|
53,4 %
|
| Ukrajna |
13
|
4884
|
47,3 %
|
|
Bulgária
|
6
|
3538
|
45,0 %
|
| Magyarország |
4
|
1729
|
42,2 %
|
| Dél-Korea |
16
|
12 949
|
40,7 %
|
| Svédország |
11
|
9440
|
39,0 %
|
| Svájc |
5
|
3077
|
38,2 %
|
| Japán |
52
|
43 650
|
33,8 %
|
| Örményország |
1
|
376
|
33,0 %
|
| Németország |
19
|
21 107
|
30,6 %
|
| Finnország |
4
|
2656
|
32,1 %
|
| Spanyolország |
9
|
7289
|
27,6 %
|
| Tajvan |
6
|
4884
|
23,6 %
|
| Egyesült Királyság |
33
|
12 400
|
21,9 %
|
| Csehország |
4
|
1680
|
20,1 %
|
| USA |
103
|
10799572
|
19,8 %
|
A fenti táblázatokból kiolvasható, hogy Magyarország nem nélkülözheti a nukleáris energiát. Természetesen e kijelentéssel csak saját személyes véleményem fejezem ki. A helyzet elvben gyökeresen megváltozhat ugyan, ha az atomenergiát más, biztonságosabb energiaforrás képes igen rövid határidőn belül, lehetőleg azonnal kiváltani.
Hosszabb távon megoldást jelenthet a deutérium és trícium atommagok egyesítésén alapuló fúziós energiatermelés. Ebben minden radioaktív anyag az erőművön belül marad, és a leállítás után 30-40 évvel a berendezés anyagai újrafelhasználhatóvá válnak. Sajnos a szükséges magas (100 millió fok) hőmérséklet miatt a mai kísérletekben még csak a befektetett energiát tudják visszanyerni. Ha a jelenleg előkészítés alatt álló ITER kísérlet sikeres lesz, akkor az első áramtermelő fúziós reaktor 2040 körül állhatna üzembe.
|
19. ábra
|
|
Olcsó dolog lenne azzal példálózni, hogy a lőfegyverek sokkal több ember életét oltották ki, mint az atomenergia-ipar balesetei, mégsem követelték jelentős civil mozgalmak a lőfegyverek gyártásának betiltását. Az is sajnálatos tény viszont, hogy az autó a legveszélyesebb üzem hazánkban, és a halálesetek száma e téren is aggasztóan nő. Mégsem merült fel az autóközlekedés megtiltása! A statisztikák szerint 2-3 tízezred a valószínűsége annak, hogy valaki autóbalesetben hal meg. A reaktorok esetében az Egyesült Államokban az az alapvető követelmény, hogy a káros hatások bekövetkezésének valószínűsége nem haladhatja meg a tízmilliomod értéket, azaz a reaktorok a statisztikák tanúsága szerint ezerszer biztonságosabbak, mint a gépkocsik.
Ezek után az előadás címében feltett kérdésre a felvonultatott ismeretek és érvek alapján az a válaszom, hogy nem az atomenergiától kell félni, hanem az emberi felelőtlenségtől, képzetlenségtől és ostobaságtól! |
