|
III. Mitől alakul ki az allergia?
Animáció: Az atópiás ekcéma tüneteinek évprevalenciája
Teljesen jogos a kérdés, hogy meddig leszünk még allergiásak, de a válaszhoz tudnunk kellene, hogy mitől válunk azzá, és miért pont ennyien. A gyors növekedés ugyanis nem az egész világra jellemző, hanem elsősorban az iparilag fejlett, nagy energiaigényű, sokat közlekedő társadalmakra, amelyekben kevesen élnek a mezőgazdaságból vagy vidéken, legtöbben a szolgáltatásokban tevékenyek, városias településrendszerekben.
Animáció: Asztma-prevalencia
Animáció: Az allergiás rinitisz világprevalenciája
Az allergiás betegségek kialakulásában ma általánosan négy tényező játszik fontos szerepet: genetikai, környezeti tényezők, az életmód és az egészségügyi ellátás.
Más felosztás szerint prediszponáló tényezőként ismerünk el egyedi genetikai tulajdonságokat, a nemet, a fajtát. Oki tényezőként említhetők az allergének, valamint a gyógyszerek és táplálék-adalékanyagok, -kiegészítők, kozmetikumok, háztartási kemikáliák alkotórészei. Végül minden mást a szoptatástól a parazitafertőzésekig járulékos, trigger tényezőként foghatunk fel. Az oki tényezők trigger szerepet is játszhatnak.
 |
| 3. ábra |
Sokan tudják, hogy örökletes tényezők is szerepet játszanak az allergiákban: a családon belüli gyakori előfordulás a hasonló életvitelen túl ezen is múlik. Családalapításkor nem árt ezt is figyelembe venni. Az öröklés fontos tényező az allergiák kialakulásában, bár maga a betegség nem öröklődik, csak a hajlama. Nagyban a szülőkön múlik, hogy ez mindenképpen betegségbe torkollik-e, vagy esetleg elkerülhető a megbetegedés. Abban a családban, ahol az egyik szülő allergiás, a gyermekeknek legalább 20 százalék esélye van allergiára, ahol mind a két szülő allergiás, ez elérheti akár az 50 százalékot is. Végül ahol mindkét szülőnek egyforma allergiája (például asztmája) van, a születendő gyermekek veszélyeztetettsége elérheti a 60-70 százalékot.
Ha egy generációs időre 25 évet számolunk, az allergiák az utóbbi 25 évben olyan dinamikusan szaporodtak, hogy az kizárólag örökletes tényezőkkel nem magyarázható. Másfelől a hajlam öröklődik, nem a betegség, tehát külső tényezők is beleszólnak abba, hogy egy allergiás családba született gyermek valóban hordozza-e majd ennek a betegségnek a terhét.
Animáció: Az allergiás betegségek kiváltó tényezői
Animáció: Az allergia kialakulása, lefolyása és tünetei
Egyre több örökletes tényezőt ismerünk, de a külvilági hatásokat ma sem ismerjük teljességükben, különösen nem interakcióikat és egymáshoz viszonyított jelentőségüket. Az első, közel két évtizedes megfigyelések egyszerű helyzetet mutattak: minél több allergén (allergiát kiváltó anyag) és minél több légszennyezés van a környezetünkben, annál nagyobb (ebben az esetben a légúti) az allergiák valószínűsége.
Úgy tartjuk, a lakosság harmada szenved allergiás tünetektől. De ezen felül még legalább 10-20 százalékuk számára elkerülhetetlen az a folyamat, amely az allergénnel történő első találkozással kezdődik, és amelyet néhány további kontaktus után - akár 1-2 nap vagy hét elteltével - a szenzibizálódás, azaz az érzékenység kialakulása követ. Az érzékennyé válással a szervezet átlépi az immunológiai "ártatlanság" határvonalát. Attól fogva valahányszor találkozik az allergén anyaggal, mindig képes lesz reagálni, mert az érzékenység részeként kialakul az immunrendszer emlékezete is. Ez a tulajdonság életfontosságú, mert így emlékszünk egy fertőzésre, amelyen már átestünk, így az adott kórokozóval szemben védetté válunk, akár természetes úton fertőződtünk, akár például védőoltást kaptunk. Az allergia ugyanerre a memóriára épül, csak a végeredmény biológiailag haszontalan és túlvezérelt.
|
