|
II. Az enciklopédizmus fogalma
|
1. ábra
|
|
Az "enciklopédia" kifejezés az enkükliosz (teljes körű) és a paideia (nevelés) görög szavak ókori kapcsolatára megy vissza. Latinizált változatával - "encyclopaedia" - először Quintilianusnál találkozunk az 1. században, s ugyanekkor íródott id. Plinius Természetrajza, a műfaj első klasszikusa. Könyvcímként az "enciklopédia" szó a 16. századot megelőzően nem volt használatos. Az Etimológiák címet viseli annak a Sevillai Izidornak 7. századi hatalmas munkája, akiről Máray Tamás előadásában mint az internet védőszentjéről beszélt. Vincent de Beauvais 1250 körül befejezett hírneves művének címe: A nagyobb tükör. A középkor derekán, az enciklopédiák fénykorában a tudás teljes gyűjteménye nem tűnt lehetetlen álomnak. A középkor felfogásában a világ Isten elméjének tükre; Isten két könyvvel ajándékozott meg minket, a Bibliával és a természet könyvével magával; az enciklopédiák ezen két könyv igazságainak összegzésére törekedtek. A természeti jelenségek rendező elveként szolgálhatott mondjuk a Teremtés hét napja vagy Krisztus öt sebe. Közben a késő antikvitástól kezdve mindvégig eleven volt az ún. hét szabad művészet - tehát a grammatika, retorika, logika, aritmetika, geometria, zene és asztronómia - irányai szerinti rendszerezés is. Utóbbi beosztást követte például Gregor Reisch Margarita Philosophica (1. ábra) (A filozófia igazgyöngye) című, 1496 és 1599 között összesen 11 kiadást megért kompendiuma.
A tudásanyag gazdagodása a kora újkortól kezdve egyre inkább az enciklopédia-gondolat ellenében hatott; talán éppen utóvédharcaként e gondolatnak az "enciklopédia" szó immár könyvek címében is megjelent. Így Alsted 1630-ban kiadott, még mindig latin nyelvű enciklopédiájában, amely a szabad művészeteken túl a teológiát, jogot és orvostudományt is tárgyalta, továbbá a mechanikát, valamint olyan - akkoriban természetfilozófiainak nevezett - témákat, mint az optika. Az enciklopédia célját Alsted ekként jellemezte: "mindannak módszeres megértése, amit az embernek élete során meg kell tanulnia". Alsted a dél-vesztfáliai Herbornból 1629-ben Gyulafehérvárra költözött, ott is hunyt el 1638-ban; és Gyulafehérvárra tért vissza 1652-ben az az Apáczai Csere János, aki éppen Alsted nyomán írta meg Magyar Encyclopaedia, azaz minden igaz és hasznos bölcsességnek szép rendbe foglalása és magyar nyelven világra bocsátása című művét, amely 1653-ban került kiadásra.
|
2. ábra
|
|
Alsted és Apáczai munkája egyaránt ama meggyőződést tükrözi, hogy az enciklopédikus tudás, ha nagy erőfeszítéssel is, de egyesíthető egyetlen elmében. Ez a meggyőződés hatja át a 18. század első felének két híres angol enciklopédiáját is, John Harris 1704-ben megjelent Lexicon Technicum-ját, és az Ephraim Chambers által írt, 1728-ban megjelent Cyclopaedia-t. (2. ábra) Harris és Chambers összeállításai, szemben a korábbi enciklopédiákkal, immár ábécé szerint elrendezett címszavakból épültek fel, ami az olvasó számára könnyebb eligazodást tett lehetővé, a szerző számára pedig azt, hogy nem kellett valamiféle a szó szoros értelmében összefüggő tudományos világlátással rendelkeznie, noha persze felvázolhatta és mellékelhette a tudásterületek elrendezésének ilyen-olyan térképét. |
