|
I. Bevezetés
|
![Forrás: [origo]](/i/0309/20030915pallo.gif)
1. ábra
|
|
Az tényleg igaz például, hogy Szilárd Leó merengéseivel kezdődik Richard Rhodes gigantikus műve, az atombomba történetéről szóló reprezentatív amerikai sikerkönyv. De az már nem biztos, hogy tényleg ki volt írva valami fontos iroda falára, hogy nem elég magyarnak lenni, érteni is kell valamihez. Bizton állíthatom viszont, hogy eleddig senkivel sem találkoztam, aki látott volna magyart a forgóajtón hamarabb kijönni, mint az előtte belépő. Terjednek legendák a magyar tudósok, magyar értelmiségiek egészen különleges zsenialitásáról. Állítólag olyan gondolataik támadtak, melyek soha senkinek sem juthattak volna eszébe így, ilyen tökéletesen, ilyen szellemesen.
Hogy is áll a helyzet a zseniális magyar tudósok ügyében? A következőkben ennek próbálunk utánajárni a történetírás tárgyilagos módszerével. Tudománytörténeti gondolkodásra invitálok tehát. Egy nem sokak által űzött, de annál érdekesebb szakterületre. A tudománytörténet a humán- és reáltudományok határán egyensúlyoz, egyik lábával az egyik nagy kontinensen, másikkal a másikon. A történettudomány módszereit használja, továbbá a filozófia és a szociológia szempontjait, de közben természettudományokról beszél, nyelvezetüket, fogalmaikat nem kerülheti meg.
Tény, hogy a 20. század tudományával foglalkozó történeti művekben gyakran találkozunk a Rhodeséhoz hasonló jelenetekkel. Kicsit erősebben fogalmazva: a jellegzetesen 20. századi tudományterületeken egyre-másra bukkannak fel magyar nevek, de immár nem csupán anekdotikusan. A Nobel-díjas fizikus Enrico Fermi felesége, aki kiváló könyvet írt az Amerikába emigrált tudósokról, már külön fejezetet szentelt a magyar tehetség titkának. A magfizika, a kvantumelmélet, a számítástudomány, a fizikai kémia és a biokémia történetében klasszikusként cseng Wigner Jenő, Neumann János, Szent-Györgyi Albert, Polányi Mihály és más magyarok neve. Thomas Kuhnt, a híres tudományfilozófust követve azt mondanám, a tudománytörténetben kirajzolódik egy sajátos magyar jelenség.
|
