|
|
Petrovay Kristóf
napfizikus
1963-ban született Budapesten. Egyetemi tanulmányait az ELTE-n végezte, ahol 1987-ben szerzett fizikus és csillagász diplomát. Ezt követően az ELTE Csillagászati Tanszékén, valamint az Oxfordi Egyetem Elméleti Fizikai Tanszékén végzett posztgraduális tanulmányokat. 1991-től négy évig az ELTE Csillagászati Tanszékének adjunktusa, majd a Kanári-szigetek Asztrofizikai Intézetének tudományos munkatársa. 1999-től az ELTE-n docens, 2004 óta az MTA doktora. Szakterülete az elméleti asztrofizika, a napfizika és asztrofizikai magnetohidrodinamika. 2000-ben elnyerte a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat, 2003-ban a Széchenyi István-ösztöndíjat. 2006-ban megkapta a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Díját.
|
|
|
|
| 
|
 A Nap kapujában
A Világmindenség sugárzó - számunkra közvetlenül megfigyelhető - anyagának legnagyobb része csillagok formáját ölti. Ezek túlnyomó többsége a legjobb teleszkópokban is csak halovány fénypont. Egyiküket, a Napot, szinte karnyújtásnyi közelségből, premier plánban tanulmányozhatjuk. A Napon részletesen megfigyelhetünk sok olyan folyamatot, amelyek sokkalta távolabbi, idegen égitesteken is lezajlanak. Másfelől a Nap kaput nyit a világot irányító és a Földön is hasznosítható fizikai elvek jobb megismerése irányába. Az előadás célja, hogy bemutassa a Napot - és egyben a látható Univerzum zömét - alkotó mágnesezett plazma viselkedésformáinak óriási változatosságát.
|
|
|
