Mindentudás Egyeteme
Jöjjön el!

English | Deutsch | Français | Русский



Mindentudás Egyeteme
ELŐADÁSOK

MAGAZIN

NAPTÁR

KLUBNAPTÁR

TESZTEK

E-LEARNING

KÖZBESZERZÉS

INFO


[origo] hírek


Ősi kontinensek nyomára akadtak a Vénuszon


Drámai felvételek: eltűnt az Aral-tó nagyobbik fele


Megelőzhető a rák, késleltethető az öregedés - fölfedezték a hibás DNS-ű sejtek jelzéseit


Konferenciák, találkozók


ITA-AITES World Tunnel Congress

XXIII International Congress of History of Science and Technology


Pályázati határidők




Sajó András
Miért büntetünk? - Értelem, érzelem és ésszerűtlenség a társadalom szabályozásában

 



<< 7/9. oldal >>

IV/c Értékfeltevések és a tények: az igazságos világra vonatkozó elképzelés

Az igazságossághoz való ragaszkodásnak van másfajta olvasata is. Melvin Lerner nagyhatású könyvet írt a sokatmondó Hit az igazságos világban: Egy alapvető téveszme címmel. Lerner szerint az emberek hajlamosak arra, hogy mindent, amit tapasztalnak, valamilyen módon igazságosnak tekintsenek. Nehezen elviselhető abban a tudatban élni, hogy a világ alapvetően nincs rendben. Nehezen viseljük el a kognitív disszonancia állapotát, azaz értékfeltevéseink és a tények ellentétét. Ahol nem lehet az értékfeltevésen változtatni, ott a tényeket hozzuk összhangba, némi kozmetikázás árán, az értékekkel. Lerner kísérleti eredményei szerint az emberek hajlamosak a lottónyertesről azt hinni, hogy azért nyert, mert keményebben dolgozott a szelvényén, mint aki nem nyert! A balszerencse, sőt a bűncselekmények áldozatai viszont rászolgáltak sorsukra. Az igazságos világra vonatkozó alapvető elképzelés szerint az emberek azt kapják, amit megérdemelnek. A büntetés segít helyreállítani a világ rendjét, a megsértett rend helyreállítása lehetővé teszi a világ igazságosságára vonatkozó feltevés működtetését az állandósult igazságtalanság közepette.

Forrás: [origo]
12. ábra

 
A megtorlásigény és az igazságosság követelte büntetés nem feltétlenül kerülnek ellentétbe az értelem szavával, még akkor sem, ha felmérések alapján tudjuk, hogy elvont kérdésekre ("Mit érdemel, aki ellopta az árvák vagyonát?") sokan hajlamosak nagyon szigorú, ésszerűtlenül költséges büntetéseket követelni. A jogtörténetből ismert, szenvedélyes érzelmi szükségleteket kielégítő, súlyos, nyilvános büntetések, mint a szégyenbélyeg sütése az arcra vagy a tolvajok megcsonkítása ma ésszerűtlenül kegyetlennek tűnik. (12. ábra) De mindezeket nem puszta szadizmus diktálta. Egy olyan kor alkalmazta e büntetéseket, mely alig rendelkezett rendőrséggel. A lakosságnak magának kellett felismernie a korábbi büntetés alapján a gyanúsakat. A költséges börtönrendszert szintén nem engedhették meg maguknak a szegényebb társadalmak Videó: Csillagbörtön (mpg, 4,8 MB).

Az igazságos megoldásokra vonatkozó elképzelések hozzájárulhatnak egy adott bűnözés leghatékonyabb kezeléséhez. Ne feledjük, hogy a közgazdasági racionalitás nem kínál pontos előrejelzést az optimális elrettentés mértékéről. Az igazságérzet sugallatának értékét persze hiba lenne túlbecsülni, mert sokszor ragaszkodik kevéssé hatékony, túlhaladott megoldásokhoz. Ez azonban inkább az értelem és a képzelőerő hibája, mintsem az érzelmek döntést torzító hatásáé. A közfelfogás - kellő tájékozottság hiányában - gyakran elutasítja az alternatív büntetéseket, a félig nyitott börtönöket, a pénzbüntetést, noha ezek az olcsóbb megoldások is kellő elrettentő hatással lehetnek Videó: Angol börtön (mpg, 3,6 MB). Ebben az elutasításban azonban nem feltétlenül az irracionális bosszúvágy, a feszítsd meg, kövezzed meg vágya dolgozik, hanem a tájékozatlanság.





1. oldal

2. oldal

3. oldal

4. oldal

5. oldal

6. oldal

7. oldal

8. oldal

9. oldal























Impresszum - Adatvédelem - Írjon a szerkesztőknek!