Az előadás - címe szerint - azzal foglalkozik, hogy miért is büntetünk, azaz miért tartjuk szükségesnek, hogy a társadalom nevében az állam börtönbe zárja azokat, akik bűncselekményt követnek el. Ez a téma azonban csak ürügy arra, hogy egy sokkal alapvetőbb kérdést vizsgáljunk, nevezetesen, mennyiben szolgálja és szolgálhatja a jog az ésszerűséget, illetve ésszerűek-e a jog előírásai. Az embereket nemcsak az értelmük, hanem érzelmeik és szenvedélyeik is irányítják. Ha így van, elvárható-e, remélhető-e, hogy a jog pusztán az ésszerűséget szolgálja? Vajon nem inkább szenvedélyeinket, előítéleteinket szentesíti?

I. Ésszerű-e a büntetés?
Az igazságossági elmélet és a közgazdasági elmélet bemutatása. Az emberi értelem korlátozottsága. A jog az egyike a korlátozó valóságkezelő programoknak, ami új helyzetekben kifejezetten ésszerűtlen, és így káros következményekkel járhat.

II. A büntetés költsége és a várható büntetés összefüggése
A büntetőjogi büntetés hatékonysága. A büntetés költségei. A büntetéssel történő elrettentés mögött álló feltevés ésszerűségének vizsgálata.

III. Az elrettentés költségei
A felderítés javítása vagy a súlyosabb büntetés is elrettentő hatású lehet. Milyen társadalmi hatása van annak, ha az elrettentés költségei aránytalanul nagyok és nem lehet ráfordítás-hatékonyan növelni a bűnözők cselekedetének költségét?

IV. A büntetés megítélése: az ésszerűség érzelmi alapjai

IV/a A bűnöző viselkedés ésszerűsége
IV/b A büntetéssel kapcsolatban felmerülő aránytalanság és igazságtalanság érzése: irigység, felháborodás, harag
IV/c Értékfeltevések és a tények: az igazságos világra vonatkozó elképzelés
IV/d Az áldozattá válástól való félelem

V. Az áldozat nélküli bűncselekmények társadalmi megítélése
A mai büntetőjogi rendszerekben bizonyos magatartások pusztán azért számítanak bűncselekménynek, mivel a hatalmon levők ezt így vélik helyesnek. A közfelfogás viszont nem feltétlenül követi ezt a hatalmi értékítéletet.

elkezdem olvasni