|
V. A méhnyakrák, a fej-nyakrák és a humán papillómavírusok
Az 1970-es évekig a humán papillómavírusok (HPV) kevés érdeklődést keltettek, csupán a közönséges szemölcsök, e jóindulatú bőrdaganatok okaként tartották őket számon. Az 1980-as évektől ismerték fel szerepüket a méhnyakrák és egyéb, nemiszerv környéki daganatok, a fej-nyak- és számos egyéb bőr és nyálkahártya eredetű rosszindulatú tumor kiváltásában. A HPV kicsiny DNS-vírus. A genom korán (early - E) és későn (late - L) átíródó génekből áll. A korai gének a vírusreplikációt szabályozzák és egy részük daganatkeltő potenciállal rendelkezik. A késői gének a vírusburok-proteineket kódolják, melyek a megelőző vakcinák "alapanyagai". Mára több mint 100 HPV típust különítettek el. Igen lényeges e típusok eltérő méhnyakrákokozó képessége, ennek alapján ún. magas kockázatú (15 típus, ezen belül kiemelt a HPV 16 és 18), mérsékelt és alacsony kockázató HPV (pl. 6 és 11) típusok különíthetők el.
 |
| 9. ábra |
Hogyan okozhatnak daganatot ezek a vírusok? A HPV a hámsejtekhez kötődik, azokat fertőzi és életciklusa a hámszövet érését követi, ez a vírusszaporodás feltétele. A vírus a hám legalsó rétegében elhelyezkedő, éretlen sejteket fertőz, ahova hámsérülés útján kerül (9. ábra). A virális fehérjék termelésének mértékét a fertőzött éretlen sejtek felszín felé történő vándorlása szabályozza. A korábban már említett korai (E) géntermékek fokozzák a sejtszaporodást, ugyanis gátolják a kulcsfontosságú tumorszuppresszor géntermékek - így a p53 és az RB -aktivitását. Mindez elsősorban az apoptózis, a programozott sejthalál gátlásában nyilvánul meg. Ez a vírus szempontjából kedvező elsősorban, mert a fokozott sejtszaporodás következtében több vírusfehérje is termelődik, így a vírusszaporodás is felgyorsul. A szenvedő fél, az ember szempontjából kedvezőtlen, hiszen a felgyorsult sejtszaporodás következtében a vírusok és az éretlen sejtek egyre szélesebb réteget - a végén a teljes hámréteget elfoglalják. A közben bekövetkező génhibák kijavítására sincs mód.
A vírus szokványos normális életciklusában a felsőbb rétegben összeépülő vírusrészecskék nem pusztítják el a sejtet, kijutnak a sejten kívüli térbe, ahol normális körülmények között a szervezet immunrendszere elpusztíthatja a vírust. Ha viszont túlélnek, újabb sejteket fertőzhetnek meg. Ebből a szempontból fontos, hogy a HPV rezisztens a kiszáradással szemben, sokáig túlélhetnek a vírusrészecskék, legalábbis fertőzőképesek lehetnek (sebzésben, var alatt).
|
