VI. Herpeszvírusok

A herpeszvírusok (görög herpesz, herpetosz: csúszómászó állat, kígyó - az akkor ismert övsömör alapján), különösen az ún. Epstein-Barr-vírus (EBV) az első jelöltek között voltak a humán daganatkeltés szempontjából. Ez a vírus főleg nyál útján terjed, az elsődleges fertőzés főleg a száj nyálkahártyájában jön létre, gyakran már gyermekkorban, lappangó módon. Egyes emberekben későbbi életkorban mint fertőzéses mirigyláz manifesztálódhat. A világ lakosságának jelentős része (90 %) átesett fertőzésen, vagy éppen hordozza az EBV-t.

Ritkán azonban daganatokkal is összefüggésbe hozható az EBV-fertőzés, így az afrikai Burkitt-limfómával. Már szóltam Denis Burkitt brit katonai sebészről, akit eredetileg eltanácsoltak az orvosi tevékenységtől, különösen a sebészettől, mivel egy gyermekkori baleset következtében fél szemét elvesztette. A II. világháború azonban Afrikába juttatta, ahol sokáig tevékenykedett. Ugandában egy 5 éves fiú, majd egy leány esetére lett figyelmes, akik rövid idő alatt halálos kimenetelű fej-nyaki nyirokrákban szenvedtek.

Burkitt zsenialitását mutatja, hogy felismerte az összefüggést egy lehetséges fertőző ágens és a betegség, valamint a malária előfordulási területe között. Így nemcsak az első emberi vírussal kapcsolatos malignus daganatot írta le, hanem azt a tényt is felismerte, hogy a daganat kialakulásához egyéni tényezőknek, ebben az esetben a malária okozta immunszuppressziónak is köze van. Az EBV-ről beszélve azonban más kiemelkedő kutatók nevét is meg kell említenünk: Klein Györgyét és Klein Éváét, akik a stockholmi Karolinska Intézetben évtizedeken át igen magas szintű kutatásokat folytattak ezen a területen.

A magyar kutatók, orvosok sorolása tovább folytatódhat a herpeszvírusok területén. Manapság a világ érdeklődésének középpontjában áll az ún. Kaposi-szarkóma. Ezt a megbetegedést, a kar és láb bőrén előforduló több gócú, éreredetű rosszindulatú tumort Kaposi Mór írta le 1872-ben. Ez a viszonylag ritka betegség ekkor főleg a mediterrán vidéken, Kelet-Európa területén, illetve zsidó származású egyénekben volt megfigyelhető.

A változást az AIDS-korszak hozta. Az immunszuppresszió következtében ugyanis ez a tumor a leggyakoribb AIDS-asszociált daganatként vált ismertté, lényegesen agresszívebb lefolyással. Ennek magyarázata 1994-ben vált világossá, amikor is sikerült bizonyítani, hogy a Kaposi-szarkóma kórokozója a humán herpeszvírus (HHV-8), a legújabban felismert emberi tumorvírus. A HHV-8 egyéb herpeszvírusokkal ellentétben ritka az emberi populációban (Magyarországon 1,5 % a fertőzöttség). A Kaposi-szarkóma mellett több egyéb, elsősorban rosszindulatú, vérsejt eredetű daganattal is összekapcsolható. Fontos tehát tisztában lenni a HHV-8 potenciális rákkeltő hatásával. A korán megkezdett antiherpesz-terápia azokban az egyénekben, akik immunszuppresszió miatt veszélyeztetettek (AIDS vagy transzplantáció miatt), megakadályozhatja vagy legalábbis csökkentheti a kialakuló malignus daganatok veszélyét.