|
Azt is általában megértették, mi az alkotmánybíráskodás lényege, miben különbözik a rendes bíróságoktól. Az alkotmánybíróság nem konkrét jogvitákban bíráskodik, hanem jogszabályok felett. Azt dönti el, hogy egy jogszabály összhangban áll-e az alkotmánnyal. Vagyis az AB közvetlenül az alkotmányt érvényesíti a törvényhozással és minden más jogalkotással szemben, és az alkotmányellenes rendelkezéseket megsemmisíti.
Az alkotmánybíráskodás jelentősége a 90-es években világszerte
 |
| 1. ábra |
Ez a gyors felívelés nem magyar sajátosság. Az 1990-es évtized az alkotmánybíráskodás évtizede, diadalmenete volt az egész világon. Ekkor tetőzött az a hullám, amely a II. világháború után indult.
De jelentős alkotmánybíróságok alakultak Dél-Afrikában, Dél-Koreában, ekkor lett híres az indiai Legfelsőbb Bíróság (LB), profilváltás nyomán a kanadai LB.
Az elterjedést szemlélteti Mavcic mappája:
 |
| 2. ábra |
Ezt az ábrát azonban fenntartásokkal kell fogadni: alkotmánybírósági funkciókról van szó, nem feltétlenül külön alkotmánybíróságról. Például az amerikai rendszerben a rendes bíró is dönthet jogszabály alkotmányosságáról (bár a végső szót itt is a LB mondja ki). Gyakoribb azonban, hogy ott, ahol nincs külön AB, a LB lát el alkotmánybírósági feladatot. |
