|
|
Vonderviszt Ferenc
fizikus
1982-ben szerzett fizikusi diplomát. Pályáját az MTA Enzimológiai Intézetében kezdte. Összesen több mint hat évet töltött vendégkutatóként Japánban. 1992 óta dolgozik a Veszprémi Egyetemen. Létre hozta a Bio-Nanorendszerek Laboratóriumot, megteremtve ezzel a fehérje-alapú nanotechnológiai kutatások helyi feltételeit. Jelenleg a Műszaki Informatikai Kar Nanotechnológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. 1989-ben kandidátusi fokozatot szerzett, majd 2001-ben az MTA doktora lett. 1997-ben Széchenyi Professzori ösztöndíjat kapott. 1999-ben a Veszprémi Akadémiai Bizottság "Az év kutatója" címmel tüntette ki. Vezetőségi tagja a Magyar Biofizikai Társaságnak, tudományos titkára az MTA Veszprémi Területi Bizottságának.
|
|
|
|
| 
|
 A négymilliárd éves nanotechnológia
A nanotechnológia alapvető célkitűzése olyan parányi szerkezetek előállítása, amelyek rendelkeznek az önszerveződés képességével, s az anyag tulajdonságainak molekuláris szintű szabályozásán nyugszanak. Bár a nanotechnológiára a 21. század ígéretes technológiájaként tekintünk, valójában ősidők óta létezik, hiszen az élő szervezetek molekuláris nanotechnológiát alkalmaznak, bennük elsősorban fehérjékből felépülő, önszerveződő molekuláris gépezetek működnek. Az előadás számos példával illusztrálva mutatja be a biológiai nanorendszerek ámulatba ejtő tulajdonságait, igyekezve arra is fényt deríteni, hogy mi teszi a fehérjéket különösen alkalmassá önszerveződő molekuláris gépezetek építésére.
|
|
|
